Készüléssel és várakozással, izgalommal és reménykedéssel vártuk a napot: az énekkar győri vendégszolgálatát. Bár csak jól sikerülne minden, alkalmasak lennénk a szolgálatra!
Kocsikba szerveződve indultunk családtagokkal, kísérő gyülekezeti tagokkal kiegészítve, viszonylag korán. A héten érkezett a hír: a délelőtti szolgálati helyünk, az Evangélikus Öregtemplom megsüllyedt, életveszélyessé nyilvánították. Ezért a Szeretetotthon díszterme fogadott be bennünket. Itt Jubiláte vasárnap volt, ahol több énekkel dicsőítettük Istenünket. Jánosa Attila lelkész fogadott minket. A teremtéstörténet alapján szólt az igehirdetése: Isten lelke kezdettől ott volt, ma is velünk van minden körülményben. Ezért boldogok lehetünk, imádhatjuk Istent.
A győri baptista testvérek áldozatkészségének és a jó győri konyhának hála, bőséges ebédet kaptunk. Utána elsétálva az imaházhoz élveztük a gyönyörű napsütést és néhány benyomást szerezhettünk magáról a városról. Többen a fagyi csábításának sem tudtak ellenállni… A délutáni istentisztelet a baptista imaházban volt, ahol örömmel találkozhattunk Békési Sándorral és Cserepka Margitkával, volt teológusunkkal és volt tagunkkal, akik most a győri körzetben szolgálnak, laknak, nevelik gyermekeiket. Az alkalomra a fia elhozta Bartos Zsuzsa nénit is, akit szintén örömmel köszönthettünk. Sok énekkel készültünk, amik között bizonyságtételek hangzottak el: Tóth Krisztián, Murányi Anita, Sipos Noémi, Meláth Richárd részéről. Meláthné Kati verset mondott.
Az ige a Zsidó 10:38-39 alapján szólt, Meláth testvér hirdette. Nem vagyunk, ne legyünk a meghátrálás emberei. Mindig lesznek akadályok, próbák, de Isten igéjére kell állni,támaszkodni, ez létkérdésünk: az örök életük kérdése! Jézusban kell hinni, bízni,és akkor a Sátán sem tud kimozdítani minket a helyünkről, nem fogunk meghátrálni. Az alkalom végén testvéreink vendégszeretetének lehettünk az élvezői finom sütik fogyasztása formájában.
Jó volt Isten eszköze lenni, úgy éreztük: áldást kaptunk, áldást vittünk.
SDG!
(Írnok)