Ro:z bekhejr! (Rúz bekherj) (Jó napot! – perzsául) lenne stílusos a köszönés.
2014. július 13-18. között együtt töltötték az időt a kistinik a Tini7 keretei között Balatonmáriafürdőn, a Csáki-lakban, a Perzsa táborban.
Fordítottan alakult a hetünk, mint ahogy azt előre terveztük. Vasárnap reggel indultunk, mert az időjárás előrejelzés szerint hétfőtől rossz időt mondtak (két héttel korábban!). Ezért úgy gondoltuk, legalább egyszer, vasárnap tudjunk fürdeni…, aztán kirándulgatunk. Ehelyett vasárnap még a hőmérséklet sem kedvezett, délután pedig, mielőtt megnézhettük volna a vizet, elkezdett esni… A kis esőszünetben azért megnéztük, „köszöntünk” a Balatonnak, és mivel a vizet nem találtuk nagyon dermesztőnek, reménykedtünk a hétfői fürdésben. Így is lett. Ezt követően napról-napra melegebb lett (a víz is) és a kirándulások helyett nagy fürdőzések lettek a napi programok.
Persze mást is csináltunk. A tábor neve: Perzsa Tábor volt.
Reggelente a Bibliából Eszter könyve alapján tanultunk: Istennek Mindenkivel terve van, mindenről tud, meghallja a segélykérést, és nem hagyja el az Övéit. Legyünk Hozzá hűségesek, mert Istent senki nem tudja legyőzni! Lehetett szigloszt (perzsa pénz) gyűjteni és bevásárolni vele a tábori boltban. Az esti missziós történet pedig egy nigériai gyülekezet alakulásáról szólt, David Ekong életén keresztül.
A nap folyamán voltak szervezett játékok is: a Perzsa Macskák és a Perzsa Kórus között folyt a versengés, de egyénileg is folytak a játékok, a Bang-csaták, tollasozás, szövögetés stb. Az étkezést magunk oldottuk meg: bográcsozás, sütögetés, lángos, stb. stb.
Gyorsan eltelt a hét, jó volt együtt lenni. A tinik is jobban megismerték egymást, és reméljük, a közvetlenül ill. a közvetve kapott tanítást megjegyezték, hasznukra válik.
Khoda:hafez! (Khoda hafesz!) (Viszlát!)
(írnok)