Ezúttal Diósjenőre mentünk, egy vendégházba: 15 tini és 3 felnőtt (Attila bácsi – lelkipásztorunk, Ági, Berti néni)
Gyorsan, jó hangulatban telt a hét. A programot is meghatározta, hogy jó, igen meleg időnk volt.
Hétfőn vonattal indultunk, délelőtt megnéztük a nógrádi várat, majd délután ebéd időben érkeztünk meg Diósjenőre.Minden nap ebédet és vacsorát az iskolában kaptunk, ahol bőséges és finom falatokkal vártak minket. A reggeli „házhoz” jött.
Gyorsan, jó hangulatban telt a hét. A programot is meghatározta, hogy jó, igen meleg időnk volt.
Hétfőn vonattal indultunk, délelőtt megnéztük a nógrádi várat, majd délután ebéd időben érkeztünk meg Diósjenőre.Minden nap ebédet és vacsorát az iskolában kaptunk, ahol bőséges és finom falatokkal vártak minket. A reggeli „házhoz” jött.
Hétfőn ebéd után foglaltuk el a szálláshelyünket, kipakoltunk, felállítottuk a sátrakat.Kedden délután visszamentünk Nógrádra, a Vadasparkba. Pötyi néni (egy szelíd őz) hűségesen követett minket a parki sétánkba, és jót mulattunk mohóságán. Miután szerdától igen csak meleg volt, a tervezett túra helyett strandra mentünk, és ezt választottuk a következő két nap is. A strandon nagy fröcskölést, ugrálást rendeztünk, de volt röplabdázás, foci is. Nem bántuk az „egyhangú” programot a melegben!
Komoly témánk is volt a héten: fontos kérdésekről beszélgettünk. Milyen a mi Istenünk? Miért élek? Miért van annyi gonoszság? Hogyan fordulhat minden jóra? Csak Jézus egyedül a megoldás? A kérdések alapján onnan, hogy Isten megteremtette az embert a saját képmására és minden lehetőséget megadott a számára, de az ember bűnt követett el, így elszakadt Istentől, eljutottunk oda, hogy Isten nem akarta ezt az állapotot elfogadni, és Fia halála által elkészítettte az útat vissza Őhozzá. Jézus az egyedüli út, lehetőség a visszatérésre.
A beszélgetéseket megelőző este már a témával kapcsolatban voltak játékok, kérdések feltevésére lehetőség, amit másnap felhangoló játékok követtek, így kezdődtek a foglalkozások, tanítások.
Napközben is voltak szervezett játékok, amit nagy vidámsággal fogadott a csapat.
A társaság nagyon jól „együtt” volt, sok volt a héten a beszélgetés, társasozás, nevetés és vidámság.
Köszönjük a gyülekezet diósjenői tagjainak a kézzel fogható (szájjal ehető) támogatását (pizza+ palacsinta), a váci tagok, szülők által küldött nasit és szörpit, valamint a gyülekezet jelentős anyagi hozzájárulását!
Maradjon meg köztetek ez a barátság és ne felejtsétek a tanultakat!
(Írnok)